Franciaországban és Olaszországban legalább harminc helyi szőlőfajtát termelnek a boros gazdák a nemzetközileg is ismert és elismertek mellett, ezzel szemben nálunk eddig nem fektettek hangsúlyt a régi fajták visszahonosítására. Most viszont már van jó példa: Szentesi József, akinek termőterületeit beválasztották az előkelő, Alkonyi-féle 7x7 birtok közé, jó pár éve monarchia korabeli szőlők telepítésével foglalkozik, amelyekből most már remélhetőleg lesz olyan mennyiség, hogy bor is készülhet. A sláger a Budai Óvörös lesz, amely kétharmad Kadarka és egyharmad Csóka szőlő keverékéből készül.

              Szentesi József édesapja szőlővel foglalkozott, gyermekkorában sokat kellett segítenie a birtokon. Meg is utálta a munkát, mindig azt hajtogatta magában: csak soha ne lásson többet szőlőtőkét. Ezzel szemben, felnőtt fejjel, a pap halálát követően három évvel villám csapott belé. Rájött, mégis kell neki szőlő, szeretne borkészítéssel foglalkozni. 1997-ben Sukorón vásárolt területet, kinyitotta a régi, atyai örökségként kapott budaörsi pincét, s mivel dacból a papától soha nem lesett el semmilyen fortélyt a szőlőben, s a pincében sem, ezért autodidakta alapon hozzálátott a mesterség megtanulásához…

              -A Szabad Föld című újságban olvastam egy cikket, ami arról szólt, hogy a Monarchia idején a legnépszerűbb bor a Budai Óvörös volt, amely kétharmad Kadarkából és egyharmad Csóka szőlőből állt – mesélte Szentesi József. -Ez a tény felettébb felkeltette az érdeklődésemet, s elkezdtem tanulmányozni, hogy a múltban milyen szőlőfajtákkal foglalkoztak. Előbányásztam könyvtárakból az ezernyolcas évek végén kiadott szakkönyveket, s abból táplálkoztam, merítettem ötleteket. Felkerestem a szölészeti, borászati kutató intézetet, ahol szerencsére tárolnak régi fajták tőkéit, s kaptam csapokat, amivel aztán átolthattam más szőlőket, elsősorban Rajnai Rizlinget és Zengőt.

            Szentesi József Sukoro után hamarosan Nadapon is vásárolt területeket, s ma már öt hektáron gazdálkodik. Huszonöt kárpátmedncei fajtával kísérletezik, a kék szőlők közül fontos számára a Csóka, a Feketefáju Bajor, a Kék Bajor,  a Purcsik, a Tihanyi Kék, a Laska, és a Tarcali Kék, a fehérek közül pedig a Balafánt, a Kolontár, a Szerémi Zöld, a Piros Bakator, a Hamvas, a Lisztes, a Fehér Bohér, a Sárfehér.

            Csókából 2004-ben volt először termés, s palackozott is le belőle. Természetesen csak saját örömére, illetve azért, hogy megmutathassa borász kollégáinak.

            - Megkóstolta a csóka szőlőből készült bort Weninger, Polgár, Ráspi, Bussay,. s valamennyien tetszésüket fejezték ki – magyarázta Szentesi József. – Nagyon jólesett, hogy az egyik borász azzal hívott fel, hogy három napja nem alszik az izgalomtól, annyira érdekes volt számára a csókával való találkozás. Akadt, aki kért tőlem csapot, hogy ő is átolthasson bizonyos területeket.

            Mivel 2005-ben kocsánybénulás elvitte a csókatermést, így most az ideire nagyon összpontosít Szentesi József. Szeretné, ha lenne annyi csóka szőlő, hogy végre elkészülhessen a Budai Óvörös.

            - Természetesen a régi fajták visszahonosítása mellett foglalkozom jelenlegi fajtákkal is – mondta Szentesi József. .- Idén lesz szép termés Rajnai Rizlingből, Zengőből, Kékfrankosból, hogy csak néhányat említsek. A szőlőt a budaörsi régi családi pincében dolgozom fel, s nagyon fontosnak tartom, hogy hagyományos technikával dolgozom. Minden  naturális módon kezelek, nem használok faélesztőt, a fehér bor szűrve van, de a vörös nem. Burgundiában jártam tapasztalatszerző úton, ott próbáltam ellesni a borkészítés tudományát, de természetesen itthon is tanulok, akitől tudok. Szepsy Pistához például gyakran járok Tokajba tanulni, ő kísérletező típus, hatalmas tudása van, megtisztelő tőle ellesni bármit is. 

            Rendkívül fontosnak tartja Szentesi József a hozamkorlátozást. Egy tőkén hatvan-nyolcvan deka szőlőt hagy, így tudni igazán minőségi szőlőszemeket nyerni.

            - Szeretnék igazán jó bort csinálni. Ha már palackozni fogjuk a boraimat, aminek hamar eljön az ideje, Szentesi Pince néven fogom forgalmazni. Az értékesítéssel úgy érzem nem lesz gond, hiszen a kézműves borok iránt nagy a kereslet, nem is beszélve arról, hogy a visszahonosított fajtákból készülő nedű majd kuriózumnak számít a piacon.

            A Szentesi-féle borok az Maligán Étteremben is forgalomba kerülnek majd, hiszen a borosgazda itt tulajdonos.  A III. kerület Lajos utca 38 szám alatt lévő borétteremben óriási a borválaszték, sok kóstolót tartanak, s mivel a felszolgált ételek is fantasztikusak, így nagyon szeretik a vendégek.

            - A Maligán borétterem ötletét az adta, hogy úgy gondoltam, kell egy hely, ahol a férfi embereke leülnek a barátaikkal és borozgatnak, kóstolgatnak, miközben jól elbeszélgetnek.- mondta Szentesi József. – Az ötlet szerencsére bevált, különösen népszerűek a 10-15-féle bort kínáló vak kóstolóink. Jól fogadták a vendégeink azt is, hogy a nálunk fogyasztott borokat kisker áron meg is vásárolhatják, ami tehát nagyon ízlik, abból rögtön vehetnek is, s hazavihetik.

            Hogy miért rakták félre a Monarchia idején népszerű szőlőfajtákat, az talány. De ezen kár is morfondírozni, mert Szentesi József jóvoltából hamarosan újra élvezhetjük őket vagy a Maligán Étteremben kóstolva, vagy palackban megvásárolva.